Az aszfaltburkolatok sima, csendes, jó tapadású járófelületet adnak. 

Mai világunkban a zaj egyre megterhelőbben van jelen mindennapjainkban, egyre kellemetlenebb eleme a sajnálatosan ránk zúduló környezetszennyezési módoknak.  
A modern társadalmak súlyos szennyezési kérdésnek tekintik a zajokat. Főleg a nagy terhelésű forgalmi folyosók környékén és az elővárosokban lakók érzik úgy, hogy a zajszennyezések már túlságosan megkeserítik mindennapjaikat. A forgalom elkerülhetetlenül generál valamennyi zajt, de a nem aszfaltanyagú burkolatok több zajt bocsátanak ki. A közlekedési zaj nemcsak az utak közelében lakókat, dolgozókat terheli, de a járművezetők és az utasok számára sem közömbös a mértéke, befolyásolja az utazási komfortot. Az aszfaltipar által kifejlesztett, és már a gyakorlat által is igazolt „csendes-aszfaltok” a jelenleg elérhető legjobb választ adják erre a problémára. Az EU-ban a forgalom-keltette zajszennyezés a környezeti terhelő hatások közül a második legnagyobb közegészségügyi kockázatot okozó; – első a légszennyezés. Ezt egy 2011-ben kiadott WHO jelentés állapította meg. – Lásd:  http://www.ecf.com/wp-content/uploads/2011/09/e94888.pdf  

EU Directive 2002/49/EC: 

• Ezt a környezeti zajterhelésekkel foglalkozó irányelvet 2002-június-25-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. Fő célja az EU egésze számára rendezett közös kezelési módot nyújtani a zajproblémák terén. A meghatározó alapelvek hasonlóak a többi környezetvédelmi irányelvéhez: 
• Minden Tagállamban az erre alkalmas (vagy alkalmassá tett) hatóságoktól meg kell követelni, hogy folyamatosan figyeljék, mérjék, dokumentálják a környezeti problémát jelentő zajszennyezéseket, annak elérésére, hogy a főbb utak, vasutak, polgári repülőterek és nagyvárosi agglomerációk zónáiban stratégiák felállítására alkalmas zajtérképeket készítsenek, egységesített zaj-indikátorok alkalmazásával. 
• A közvéleményt tájékoztatni kell a zajnak való kitettségről, és ennek a velejáróiról (főleg a kritikus térségekben), valamint az intézkedésekről, melyek e problémák csökkebtését célozzák; – mindezt összhangban az „Aarhus-i Konvenció alapelveivel. 
• Minden Tagállamban az erre alkalmas hatóságoktól meg kell követelni, hogy cselekvési terveket rendeljenek hozzá az egyes térségekhez, úgy hogy azok a szükséges helyeken és mértékben csökkenteni legyenek képesek a zajszennyezést, azon térségekben pedig, ahol a zajszennyezéssel kapcsolatos állapotok megfelelőek, ott e jó állapotok megtartása lehetséges maradjon. (Az Irányelv nem állít fel határértékeket, és nem ír elő intézkedési mintákat, mindezek a jogosított Hatóságok hatáskörében maradnak.); 
• Továbbá: – Ki kell dolgozni egy hosszú távú, az egész EU-ra érvényes stratégiát, ebbe beleértve azt a célt, hogy csökkenjen a zajszennyezéssel érintett emberek száma, és mindehhez keretterv is készüljön. 

Üregekkel is rendelkező textúrájú felületeken a kerék-gördülés által eleve keltett zaj kisebb lesz, míg a zajárnyékoló falak a már megszületett zajt elnyelik vagy visszaverik. Alapvetően az aszfaltburkolatok kevesebb zajt bocsátanak ki, mint a másféle burkolatok.